Jezsuita bloggerek

A szemantika és pragmatika sokat tudna mondani arról, hogyan születnek valós társadalmi cselekvések szimbolikus gesztusokon keresztül. Például olyanokat, hogy ehhez sok mindenre van szükség: a történelmi pillanattól kezdve a személy vagy személyek státusáig bezárólag, hogy a csillagok állását ne is említsük. Ferenc pápa Szentföldi látogatásának nem volt politikai célzata. Csakis vallási. Zarándokként érkezett a Szentföldre, de ezek után lehet-e úgy tenni, mintha mise történt volna?

Egy nemzet, két nép és három nem. Ez lehetne a posztmodern Magyarország legrövidebb leírása. Egy nemzet? Az Alaptörvény egységes nemzetből indul ki. Íme, a sokat vitatott nemzeti hitvallás:  „MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat: Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.”

Furcsa helyzet! A gazdag országok polgárai ünneplik Ferenc pápát – aki önzéssel vádolja őket. Két paulinus szerzetesek által kiadott olasz sajtóorgánum, a Credere és a nagy példányszámú katolikus hetilap, a Famiglia Cristiana online felmérést végzett Bergoglio pápáról. 10 olvasó közül 7 azt vallotta, hogy a pápa szavai „hatással voltak az életére”; 58 százalékuk „újra felfedezte a hit örömét, és azt nem követelménynek tekinti”; 27 százalékban „józanabb életstílust” vezettek be; és 22 százalékuk állítja magáról, hogy Ferenc pápa hatására „jobban szeret más embereket, mint korábban”. Az olvasók 21,2 százaléka, ha a pápát irodalmi személyiséghez kellene hasonlítania, Robin Hoodot választaná, és ha más foglalkozást kellene elképzelni neki, tanárként tekintetnének rá.

Kapcsolatban a valósággal - A keresztény lelkiség gyakorlatias. Jézus Krisztus közöttünk jártában két lábbal állt a földön, s nyomán a keresztény spiritualitás is bizonyos értelemben – ha nem is földhözragadt – legalábbis földközeli. Szeretni csak konkrétan lehet. Ezért van az, hogy manapság a lelki élet avatott tanítói (lelkigyakorlatokat adó atyák, nővérek és laikus keresztények) – ahelyett, hogy magasztos és kenetteljes prédikációkat tartanának – gyakran egyszerűen csak arra igyekeznek rávezetni bennünket, hogy megtanuljunk elcsendesedni. Aki időt tölt a természetben, aki egyedül marad önmagával és (újra-) tanulja a valóság érzékelését, az fokozatosan lecsendesedik. Megtanul egy gyermek szemével körülnézni: mintha mindent először látna; vagy mintha utoljára.

Az Isten Fia című film alapjául szolgáló tévésorozatot Amerikában száz millióan látták. Ehhez képest a bemutatónapján a pesti moziban egyedül voltam. Hiába, Pest az Pest, nem Amerika. A Jézus-film vajon miért esett áldozatul a nemzeti szabadságharcnak? Mert ha nem is tartom nagy filmnek – Pasolini óta még várom a nagy Jézus filmet – szép, megható és elgondolkodtató alkotásnak tartom. Tömegeknek szól, és ez érződik, de nem zavaró, nem bántó, hacsak jó értelmiségiként nem hordjuk nagyon fent az orrunkat… A film, és ez megint magyar sajátság – ideológiai válaszfal. A NOL lesújtó kritikát közölt róla, a Heti Válasz pozitívan méltatta. A furcsa az, hogy a maga módján mindkét kritikának megvan a sajátos jogosultsága.

2014. március 31-i videóinterjú készült Ferenc pápával, melyet a belga Verse Vis közösség öt fiatalja készített. A fiatalok angolul tették fel kérdéseiket (egy tolmács segítségével), a pápa pedig olaszul válaszolta meg azokat. Az alábbi magyar fordítást Korponai Gábor jezsuitának köszönhetjük.

Az egyházát a szegények segítésére ösztönző Ferenc pápa nem kap egyházfői fizetést, a bíborosok viszont ötször annyit keresnek, mint az átlag olasz pap. Az Il Messaggero római napilap megjelentette az olasz egyházi bértáblázatot. Információi szerint egy egyszerű olasz pap havi nettó ezer eurót (mintegy 310 ezer forintot) keres, amely megfelel a jelenlegi olasz átlagfizetésnek. Javadalmazása a szolgálati évek számával emelkedik.

Hányan olvasták el alaposan Ferenc pápa Az Evangélium Öröme c. apostoli buzdítását? Nem elegen. Hányan hallottak Don Luigi Sturzo atyáról, az olasz Keresztény Demokrácia atyjáról? Még kevesebben. Annál meglepőbb, hogy Bartolomeo Sorge jezsuita páter az Aggiornamenti Sociali nevű olasz folyóirat kiérdemesült szerkesztője, párhuzamot von Ferenc pápa társadalmi tanítása és a méltatlanul elfelejtett itáliai politikai gondolkodó eszméi között. Aggiornamenti Sociali annyit jelent, hogy „társadalmi (szociális) megújítások.” A II. vatikáni zsinatot a közeljövőben szentté avatásra kerülő XXIII. János pápa ezzel a kulcsszóval nyitotta meg: „Aggiornamento”. Akkor az egyház megnyílt a világnak. Most az Egyház megnyílt a gyakorlati politikának. Ellenfelei persze mindig gyanították, hogy közvetlen politikai hatalomra vágyik. Úgy tűnhet, most a fejlődés igazolta a gyanút. Valójában a gyanakvók soha nem tévedtek jobban, mint épp ebben!

Nemrégiben történt, hogy bejött hozzám a tanszékre egy fiatal teológushallgató, egy nagyhírű hagyományos női szerzetesrend tagja. Elmesélte, hogy nagyon fél, mert az ő rendjében a noviciátus alatt kötelező részt venniük egyénileg vezetett szentignáci lelkigyakorlaton. Márpedig ő korábban a karizmatikus megújulási mozgalomhoz tartozott, és ott hallotta, hogy megeshet: egy ilyen lelkigyakorlat során valaki ördögi megszállottság áldozata lesz… Miközben figyelmesen hallgattam, egy pillanatra átsuhant a lelkemen valami szomorúság-féle: milyen borzasztó, hogy egy egyszerű és tiszta lelkeket így meg lehet rontani – feltételezem – jóakaratból fakadó butaságokkal!

Vannak jogai a kutyáknak? Na és a malacoknak vagy a birkáknak? Esetleg a keselyűknek és a delfineknek is? Általánosabban fogalmazva: vajon nekünk, embereknek vannak kötelességeink az állatokkal szemben, olyan alapon, hogy az egyes állatoknak bizonyos jogaik vannak? A keresztény hagyományban évek óta többen is hozzászóltak ehhez a kérdéshez, és korábban a többség amellett tette le a voksot, hogy az álltoknak nincsenek jogaik és hogy ezért az ember használhatja őket, többé kevésbé kénye-kedve szerint. Az utóbbi években azonban sokan megkérdőjelezték ezt az álláspontot, és amellett érvelnek, hogy az állatok iránt is tiszteletteljes bánásmóddal tartozunk. Az egyik prominens vélemény szerint az álltoknak igenis vannak jogaik, és hogy ezek erkölcsi kötelességeket támasztanak velünk, emberekkel szemben, amelyek az állatok mindegyikére, vagy legalábbis némelyikével kiterjednek.