„Annak örülni, ami megvan, az polgári dolog, de keresni, ami elveszett, az isteni.”
(P. Kerkai Jenő SJ karácsonyi gondolatai)
Kerkai Jenő fél évvel a letartóztatása előtt, 1948 nyarán nyolcnapos lelkigyakorlatot adott a Jézus Szíve Népleányainak. Beszédeiben Szent Ignác lelkigyakorlatos elmélkedési pontjait kommentálta a testvérek hivatásához és a korabeli egyházi és társadalmi helyzethez aktualizálva. Ekkor Kerkai főművét, a KALOT-ot már két éve feloszlatták, s 1948 júniusában, azaz a lelkigyakorlatot megelőző hónapban volt az egyházi iskolák államosítása. A Szegedi Népszava pedig már 1946 nyara óta harcosan követelte P. Kerkai letartóztatását is. 1948 volt a fordulat éve, amikor a kommunista párt egyre erőszakosabban átvette az ország irányítását.
Kerkai beszédeit egy testvér gyorsírással jegyezte le, majd legépelték és belső használatra beköttették. A kötetet nemrégiben fedeztük fel a budapesti jezsuita levéltárban. Nem is tudtuk, hogy egyáltalán létezik. Kevés jezsuita dokumentum élte túl a rend 1950-es betiltását, a legtöbb irat valamelyik zúzdában végezte. Valószínű, hogy a Jézus Szíve Népleányai (ma Jézus Szíve Társasága) megőrzése révén maradhatott fenn. Kerkai Jenő egyébként inkább a szavak embere volt. Rengeteg helyen prédikált, de szokása volt, hogy minden beszédvázlatát megsemmisítse, így ez a lelkigyakorlatos beszédgyűjtemény igazi kincs.
Most a karácsony titkához kapcsolódva osztunk meg néhány gondolatot belőle. Az megtestesülésről szóló szemlélődésben (Lelkigyakorlatok 101-117) Ignác arra hívja meg a lelkigyakorlatozót, hogy szemlélje, amint a Szentháromság elhatározza, hogy a második isteni Személy az emberiség megváltására emberré lesz. A fordulat évében Kerkai Jenő így kommentálta az emberi történelem „legnagyobb” fordulatát:
:
Utolsó kommentek