Jezsuiták

PÁRBESZÉDBEN

Facebook

Címkék

boldogság (8) egyház (54) európa (10) ferencpápa (9) filozófia (8) gondolat (10) gondolatébresztő (19) hit (24) ima (13) Isten (8) isten (19) jezsuita (14) jézus (11) katolikus (12) lelkiség (10) orbán (9) pápa (19) politika (25) szabadság (9) szeretet (12) társadalom (10) tudomány (12) vallás (16) vallások (10) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Friss topikok

A teremtés evangéliuma – A Laudato si’ körlevél teológiájához

2020.05.24. 07:51 SzabóFerencSJ

pad.jpg

Öt évvel ezelőtt, 2015 Pünkösdjén kelt Ferenc pápa Laudato si’, Áldott légy kezdetű, a teremtett világ védelmét célzó enciklikáját[1], amelynek üzenete az elmúlt években szerencsés visszhangot keltett, most pedig, a világot pusztító vírusjárvány idején életbevágóan időszerű. Az évforduló alkalmából maga Ferenc pápa arra szólított fel bennünket: kapcsolódjatok be a Laudato si’ hétbe, amelyet május 16. és 24. között tartunk. Ez egy globális kampány a közös otthonunk védelmével foglalkozó  Laudato si’ kezdetű enciklika megjelenésének ötödik évfordulója alkalmából. Megújítom sürgető felhívásomat, hogy válaszoljunk az ökológiai válságra, a Föld és a szegények kiáltására.”[2]

Szólj hozzá!

Tűnődés az öregekről a koronavírus-járvány idején

2020.05.20. 13:51 Hofiatya

old.jpg

Néhány nappal ezelőtt egy kedves ismerősömmel beszélgetek telefonon. A beszélgetés a járványra mint örökzöld témára terelődik. Zsuzsa megjegyzi: „Ambivalens érzések vannak bennem. Egyrészt jó, hogy viszonylag kevés volt az áldozat hazánkban, de szörnyű, hogy a lakosok nagy része nem találkozott a vírussal. Nem fertőződtünk át, így bármikor áldozatai lehetünk a Covid 19-nek.

Mint közgazdász belegondolok, hogyha valóban ősszel elkezdődik a második szakasz, hát, az katasztrófa lesz a gyerekeimre, a fiatalokra nézve. Hogyha ismét beindul a karantén, az üzletek, az iskola, a munkahelyek bezárása, akkor folytatódik az elszegényedés, a tétlenség, Észak-Magyarország és egy-két régió további elszegényedése. Rengeteg család már felélte tartalékait. Mi lesz itt a családokkal, főleg a fiatalokkal?

Ha rajtam múlna, a fiatalok miatt én aláírok egy nyilatkozatot, hogy miattam ne vezessenek be irreális korlátozásokat. Lassan hetvenéves leszek. Inkább meghalok, mintsem a gyerekeim munkanélküliek legyenek, eladósodjanak, tönkremenjenek, és az unokáim csóró nincstelenként egy életen át küzdjenek azért, hogy valami egzisztenciát teremtsenek maguknak.

1 komment

Vallomás II. János Pál pápáról

2020.05.17. 18:50 korizoli

papa_8.jpg

Személyesen sosem találkoztam II. János Pállal, de nagyon sok alkalommal láthattam és hallhattam őt. Először 1991-ben Esztergomban. Amikor először megpillantottam, ahogy a pápamobillal végighaladt a városunk főutcáján ambivalens érzések kavarogtak bennem. Egyszerre volt felemelő a pillanat történelmi pápalátogatás, szimpátia ébredt bennem a mosolygós, integetős lengyel pápa iránt, de ellenszenvet keltett a biztonságára ügyelő marcona testőrök látványa. Akkoriban meglehetősen egyházkritikus korszakomat éltem, sok bibliás protestáns barátom is volt, és nem sokat tudtam kezdeni a katolikus vallásosság számos elemével. Jöhet-e valami jó Názáretből, vagy inkább Rómából? – kérdezhettem volna. De azért ott voltam a pápai misén, meghallgattam II. János Pál magyarországi beszédeit. Lassan, de lecsengtek bennem a kritikus érzelmek. Amikor a pápa elutazott, valahogy mélyen megérintve hagyta a szívemet. Az iránta mutatkozó kezdeti fenntartásokat az őszinte tisztelet váltotta fel. Megszerettem ezt az embert. Egyszerűsége, mély hite hatott rám, és egy megtérési folyamatot indított el. Ezután kezdtem jobban törekedni arra, hogy megismerjem a katolikus gyökereim.

Szólj hozzá!

Száz éve született II. János Pál pápa, a magyarok barátja

2020.05.16. 09:47 SzabóFerencSJ

02hatsoboritoraszabof_ii_janos_pal.jpg

„Ne féljetek! Nyissátok ki, sőt tárjátok szélesre a kapukat Krisztusnak! Nyissátok meg az államok határait, a gazdasági és politikai rendszereket, a kultúra, civilizáció és haladás tágas birodalmát az ő megmentő hatalmának! Ne féljetek!”

II. János Pál pápa első üzenete az Egyháznak és a világnak maradandó, halála után is időszerűnek bizonyul, amikor az emberiség, az egyesülő Európa, benne hazánk jövőjének távlatait kutatjuk. Az 1978. október 16-án pápává választott krakkói bíboros érsek október 22-én tartotta ünnepélyes beiktatását a zsúfolásig megtelt Szent Péter-téren. E szentmisén mondott homíliájában hangzottak el ezek a szavak.

Szólj hozzá!

Az utolsó kicsengetés: tűnődések az online ballagásról

2020.05.14. 10:28 Hofiatya

vakacio2017.jpg

 „Ki farag valaha bennünket egészre,

ha nincs kemény vésőnk, hogy magunkat vésne,

ha nincs kalapácsunk, szüntelenül dúló,

legfájóbb mélyünkbe belefúró fúró?

 

Szenvedésre lettünk mi.

 

Szenvedni annyi, mint diadalt aratni:

Óh hány éles vasnak kell rajtunk faragni,

míg méltók nem leszünk, hogy az Ég királya

beállítson majdan szobros csarnokába.

Krisztus urunk, segíts meg!” 

(Babits Mihály: Psychoanalysis Christiana)

Ó

CIÓ

ÁCIÓ

KÁCIÓ

AKÁCIÓ

VAKÁCIÓ

 

Jól ismert szótöredékek.

Általános iskolás koromban a tanév utolsó napjaiban jeleztük, hogy a héten beköszönt az utolsó tanítási nap.

Ezen a napon már valóban ünnep, szünet volt. Az órákon már csak azok feleltek, akik javítani szerettek volna eredményeiken; illetve közös játékokkal múlattuk az időt, hogy az utolsó kicsengetés után, önfeledt nevetés közepette elhagyjuk az iskolát.

A ballagók számára az öröm mellett volt egy kis megilletődöttség, szomorúság is a szívekben, hiszen el kell hagyni az iskolát, a régi osztálytársakat, a tanárokat, akikkel nyolc éven keresztül együtt voltak, akikkel a szívük egybeforrt.

A végzősök már a ballagáskor átélték mindezt. Mi, akik még a következő héten és években maradtunk, talán sejtettük, hogy a „VAKÁCIÓ” szó náluk mást jelent.

Szólj hozzá!

Szűz Mária: Nem (csak) égi édesanya – a történelmünk része!

2020.05.08. 16:55 Hofiatya

masa.jpg

A minap a Bonum Tv-n belebotlottam egy dokumentumfilmbe a fatimai üzenetekről. A filmben mariológusok elemezték az üzenetek tartalmát, illetve az elmúlt évszázad politikai történéseit az üzenetekkel összefüggésben. Emellett a dokumentumfilm készítői szóltak arról is, hogy ők miként élték meg az üzenetek történelmi és személyes jellegét, a titkok megismerése mennyiben befolyásolta őket hitük és életük megváltoztatásában.

Ritkán érint meg ilyen megrázó módon az, amit látok vagy hallok. Hirtelen evidensé vált, hogy Mária jelen van az életemben!

Amikor Jézus azt mondja a tanítványnak, hogy „Íme, a te anyád!” (János evangéliuma), ez rólam is szól. Itt van velem/velünk Mária, aki engesztelésre, felajánlásra és imára buzdít, hogy a világ erőit képesek legyünk legyőzni, távol tartani magunktól.

Mária a történelmünk része!

Bár úgy érzem, Máriával kiegyensúlyozott viszonyom van, a jézusi felszólítás arra kellene késztessen, hogy komolyabban figyeljek rá. Ez a figyelem hol intenzívebb, hol halványabb volt az életemben, de rájöttem, hogy hihetetlen bensőséges szeretettel kísér engem mind a mai napig.

57 komment

A sebzett gyógyító hivatása

2020.05.06. 17:24 andras.csaba.sj

 

kep_6.jpg

Minden növekedés szükségessé teszi a kudarcokkal való szembenézést, hogy azokból tanuljunk, és beépítsük fejlődési folyamatunkba. A különféle életszakaszok kihívásokat állítanak elénk, hol újabb képességeket fejlesztenünk ki, melyek segítenek megbirkózni feladatainkkal. Emellett azonban szükségünk van bizonyos védekezési mechanizmusokra, melyekkel határainkat védjük, és az egészséges személyiségfejlődés folyamatát támogatjuk. Az élet a nyitás és a védekezés kettősségét foglalja magába: nyitás a világ másságára és újdonságára, másrészt védekezés annak szorongásával, abszurditásával szemben. Freud szerint a védekezési ösztön az emberben erősebb, mint az életre való nyitottság. Mintha lenne egy mélyen melankolikus hajlam, mely inkább az elszigetelődést és a bezárkózást keresné, mintsem az önmeghaladást és a mássággal szembeni nyitottságot.[1]

Szólj hozzá!

A romák gyökértelensége – Hofher József SJ cigánypasztorációs tapasztalatai

2020.05.01. 16:27 Hofiatya

hofi_1.jpg

„A begyökerezettség talán a legfontosabb

és a legkevésbé ismert szükséglete az emberi léleknek.”

(Simone Weil)

Székely János püspök atyának a napokban olvastam egy nagyszerű írását a Magyar Kuríron Gyöngyöspatai iskolapélda címmel. Az írás azért is nagyon jó, mert úgy a cigányság, mint a magyarság szemszögéből elemzi a helyzetet. A felelősséget nem akarja egyik félre sem áthárítani, de nem is maszatol: „Ki a bűnös, ne kérdjük …/ adjon Isten bort, búzát, / bort a feledésre!”

Sajnos gyakran azzal vádolnak ismerőseim, hogy megfogalmazásaimban elfogult vagyok a cigányság irányába. Ebben lehet valami, de aki 20 éven keresztül cigányok között mozgott, az talán elfogultabb, irgalmasabb lehet velük. Fontos viszont, hogy kicsit a múltba is visszatekintve szemléljük a jelen eseményeit, hogy ne vonjunk el hamis következtetéseket elemzéseinkben. Püspök úr írása ihletett meg, hogy elmélkedjem kicsit a cigányság gyökértelenségéről. Köszönöm rendkívül inspiráló és értékes gondolatait.

Szólj hozzá!

Így tért meg katolikusnak a zsidó származású francia sztárfilozófus húga

2020.04.30. 18:39 SzabóFerencSJ

levy.jpg

2012. nagyböjt első vasárnapján a zsúfolásig megtelt párizsi Notre-Dame székesegyházban a Mgr Vicent-Vingt-Trois párizsi érsek vezette szertartáson azok a felnőtt katekumenek gyűltek egybe, akiknek 40 nappal később, Húsvét vigíliáján kiszolgáltatják a keresztség szentségét. A hitjelöltek családtagjainak fenntartott helyen hirtelen feltűnik Bernard-Henri Lévy, a televízióból és könyveiből ismert híres (hírhedt) zsidó származású filozófus. Hamarosan fény derül jelenlétének okára: a hitjelöltek között van az agnosztikus filozófus húsz évvel fiatalabb húga, Véronique Lévy, aki áttért a katolikus hitre.

Szólj hozzá!

Reménység leányka – Charles Péguy hitéről és költészetéről

2020.04.28. 20:34 SzabóFerencSJ

 

pg_1.jpg

Charles Péguy (1873-1914) a Megtestesülés és a keresztény reménység költője. A 20. század elején megtért írók, művészek, gondolkodók köréhez tartozott, akik eljártak Henri Bergson filozófusnak a párizsi Collège de France-ban tartott előadásaira.  A zsidó gondolkodó spirituális filozófiája jelentős hatást gyakorolt rájuk, befolyásolta megtérésüket, így a magyar  Dienes Valériáét is, vagy még korábban a konvertita házaspár, Jacques Maritain és Raïssa megtérését.  Ők még nem hívők voltak, amikor először barátjuk, a szocialista író-költő, Péguy elvitte őket Bergson órájára.*

Szólj hozzá!