Jezsuita bloggerek

Az Egyházfórum legutóbbi száma (2010/2) Hans Küng német teológusnak 2010. április 12-én kelt “Történelmi Bizalomvesztés” című nyílt levelét közli, amelyet a világ püspökeihez intéz. “Kemény beszéd ez, ki hallgathatja.”
Bizonyságul álljon itt pár idézet és rövid foglalata a levélnek:

Néhány évvel ezelőtt hosszabb ideig volt szerencsém az USA-ban rontani a levegőt és a Chicagói Jezsuita Provincia vendégszeretetét élvezni (sic!). Akkoriban sokat hallottam egy sikertörténetről, amelyet csak úgy emlegettek: Cristo Rey iskola. Természetesen nekem is Magyarországra kellett visszajönnöm, hogy aztán - megmerítkezve a közoktatás bugyraiban - érdekelni kezdjen, tulajdonkeppen mi is az a „Cristo Rey”, és miben nyújt különlegeset, mást, mint a többi tanintezet, ha egyáltalán különlegeset nyújt valamiben.

A 9.század egyik nagy elméje, Ioannes Scotus Eriugena írta a következő sorokat:

„Minden emberi tudás és értés
a felfoghatatlan felfogása,
a rejtőzködő megjelenése,
a megközelíthetetlen megközelítése,
a láthatatlan meglátása,
a kimondhatatlan kimondása.”

- Apó, engem nagyon érdekelne, hogy te miben látod a radikálisabb krisztuskövetést?

- Egész életem egyik fő témája ez volt. Ezért örömmel írok róla. Először egy-két alapelvet mondok el tapasztalataimból.

Az Egyesült Államokban egy a szerzetesi hivatások alakulásáról készített legfrissebb felmérés azt mutatta ki, hogy újabban azok a szerzetesrendek képesek vonzani érdeklődőket, amelyek a vallásos élet hagyományosabb formáit gyakorolják. Néhányan csodálkoznak ezen, hiszen a rendek közül sokan éppen azért dobták ki a régi formákat, mert azt állították, hogy a hagyományos szerzetesi élet nem vonzza többé a fiatalokat. Mások azonban az elmúlt 20 évben ellentétes tendenciákra figyeltek fel. Nos, a most közzé tett empirikus adatok őket látszanak igazolni…

Egyre gyakrabban tapasztalom, hogy katolikus körökben is milyen népszerűségre tett szert Badiny Jós Ferenc munkássága és elméletei. Sokan úgy látják, hogy keresztény hitük és magyarságtudatuk elmélyítését szolgálja az emigrációból 2001-ben hazatért, és 3 éve elhunyt szerző, aki egyébként elhagyta a Katolikus Egyházat és önálló magyar egyházat is alapított. Badiny egyik fő tézise, hogy Jézus nem zsidó volt, hanem pártus herceg. A magyar nép pedig a sumérokkal, szkítákkal, és a pártusokkal rokon. Ebből következően Jézus vérrokonunk.

Bulányi György piarista szerzetes, a „Bokor közösség” alapítója 2010. június 6-án 92. évében elhunyt. Magyar-német szakos tanárként végzett, és 1943-ban szenteltél pappá. Piarista gimnáziumokban tanított, majd 1945-ben Debrecenben hozzáfogott a „Bokor közösség” szervezéséhez. A Rákosi-féle pártállam 1952-ben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltette. 1956-ban szabadult, és a budapesti belvárosi plébánián lett kisegítő lelkész. 1958 áprilisában ismét elfogták, és a börtönből végleg 1960-ban szabadult. – A kommunista idők katolikus életének egyik legvitatottabb alakja volt.

- Apó, olyan sokan mondják, hogy nagy béke és kiegyensúlyozottság sugárzik az arcodon és a magatartásodon?

- Én azt gondolom, hogy ez talán azért van, mert mindig a vágyak embere voltam, már fiatal koromban is.

- Mit jelent az, hogy vágyak embere vagy?

- Mindig van előttem valami, amire vágyok, ami vonz, ami visz előre, és ez adja meg nekem az állandó örömet is az életemben. Ezek a vágyak kapcsolatban vannak életem legmélyebb, legerősebb alappillérjeivel. Ezek tartanak életben, ezek adják a lendületet új kezdeményezésekre, megadják a bátorságot belekezdeni olyan dolgokba is, amire nem érzek magamban elég erőt.

Már nem először merülnek fel bennem kérdések a csíksomlyói búcsúval kapcsolatban, s most, hogy ismét ott lehettem, gondoltam, megosztom Veletek is. Személyes kis életemben azért fontos Csíksomlyó, mert hatvan kilométerre laktunk onnan (szüleim most is ott élnek), és gyakran jártunk oda, már magzatként jártam ott, Édesanyám ott imádkozott a világra jövetelemért...

Az ókori Kínában nagy vita zajlott két mester között. Az egyik neve: Meng (Kr.e.372-289). Kung mester (Konfucius) tanítását követe, és azt állította, hogy az ember természete alapvetően jó, mert az Égtől származik, az Ég pedig jó. Az ember alapvető jóságának jele a lelkiismeret, amelyet Meng „jó szív”-nek nevezett. Ennek a jó szívnek parancsa feltétlen, és az ember tudja, hogy élete árán is követnie kell azt.