Jezsuita bloggerek

Há nagyapám az bisztos ebbe a minutába fordul hasra a sírjába, értettétek-e… Met széncsinálás üdejin én blogírással foglalatoskodok. De na, emmá csak ilyen. De eppe azt akarám mondani, hogy azétt a kettő között elég nagy hasonlóság van, ha jól megnézzük. Met a szénacsinálás a kaszálással kezdődik. Hajnaloson kell kaszálni, jól vág a kasza harmaton. Na, hát a blogot es jó korán megírjuk, ember. Osztán ahogy felkel a nap tíz-tizenegyig a füvet szárittgassa, s akkor mán osztán jöhetnek a forgatók. Met azétt azt tudni kell, hogy a széna a villán szárad. Na, ez eppe pont így van a blognál es, met a reggeli napsütés után osztán jönnek a forgatók, lesődnek, hezzaszólnak, forgassák rendesen. Úgy látszik a blog es a villán szárad. S jól meg es kell forgatni, met ha száradatlanul eltevődik, az estálló felett vagy a csűrbe es megpenészedik. Úgy, hogy forgatni kell rendesen.

Mérő László matematikus legújabb könyvét olvastam a napokban (cikkgyüjteményét tulajdonképpen). Címe: “Maga itt a tánctanár?”. Izgalmas kis "tárcák", amelyek a Magyar Narancsban jelentek meg. A könyv utolsó kis írásának a címe: Alapérzelmek.
Pszichológusok és kultúrantropológusok (sajnos reklámszakemberek és politikusok is) ismerik azt a ma már híressé vált kisérletet, amelyben azt próbálták kideríteni, hogy melyek azok az érzelmek, amelyeket a világon mindenki felismer egy másik ember arcáról. Természetesen sok érdekeséget találtak a kutatók, de csupán hat olyan alapérzelmet irtak le, amit a legkülönfélébb és még a legelzártabb közösségekben is felfedezni véltek: az öröm, a szomorúság, a harag, az undor, a félelem és a meglepődés. Sokan ezekhez hozzásorolnak még kettőt: a bizalmat és a megkönnyebbülést.

A napokban a világhálón böngésztem, Néri Szent Fülöpről kerestem anyagot, s véletlenül egy fiatal lány alábbi naplóbejegyzésre bukkantam: „Ma Cirifischioról álmodtam (a Néri Fülöpről szóló /1515-1595/ „Legyetek jók, ha tudtok” c. filmből). Loyolai Ignác is megjelent a falépcső tetején, Anya leültette s paradicsomlével kínálta. De ő csak tiszta vizet kért és egy szelet száraz kenyeret. Aztán megnézte a balettcipőmet, Fülöp atya pedig focizott Kristóffal a játszótéren. Vicces volt Fülöp atya a stoplis focicipőben. Végül Fülöp atyának és a szigorú Ignác atyának bemutattam a vasárnapi fellépésemet az igazi táncruhában. Ignác atya zord szemekkel nézte, Fülöp atya mosolygott s a ritmusra maga is kissé ingatta fejét, majd beszidolozta a glóriáját.”

Minden alkalommal emlékszem álmaimra vagy részleteikre. Ritkán vannak viszont olyan álmaim, melyek igazi meglepetést jelentenek, olyan fordulatokkal, melyekre igazán nem számítok.  Ezért ezek a legértékesebb álmaim, melyeket jól megjegyzek magamnak.  Azaz egyelőre csak egy jut eszembe ...  Két-három éve lehetett.  Régi családi házamnál voltam, de a ház másképp nézett ki.

Kié is a Biblia? Válaszunk – a miénk – kétértelmű. Jelentheti azt, hogy mindnyájunk közös kincse, és a „mi” ebben az esetben nem értelmezhető elég tágasan. De persze egy kis hangsúlyeltolódással úgy is értelmezhető, hogy „csak a mienk”. Komoróczy Géza, akit felkértek, hogy a Biblia Éve alkalmából előadást tartson az Ökumenikus Nemzetközi Bibliai Szimpóziumon június 23. és 25. között Esztergomban, azon kesereg, hogy a „mi” értelmezése ebben az esetben korántse volt ökumenikus. Főleg az bántja, hogy a Biblia-év rendezvényein nem vesznek részt a zsidó hitközösségek – foglalja össze panaszát az „És”-ben. Csakugyan, az azonos nevű (Biblia Éve) honlapon, mely a Bibliát „promotáló” év alkalmából jött létre, a három keresztény egyház, a katolikus, a református és az evangélikus hirdette meg az eseményt: „Boldog, aki olvassa” mottóval. Ezért aztán Komoróczy Géza irritálva kérdezi: „Mi keresnivalója van egy keresztény Biblia-promóción annak, aki a Biblia, jelesül a héber Biblia, a Tanakh történeti hátterével foglalkozik, és az ókori Keleten belül judaisztikát tanít egy állami egyetemen?” Jó kérdés? Persze csak akkor, ha azonosulunk a tanár úr egyéb kijelentéseivel: „mintha ebben a Biblia-évben a római katolikus egyház – nem a biblikus tudósok: az egyház mint intézmény – magának akarná lefoglalni a Bibliát.” Ha így volna, az katolikus szempontból is hiba lenne, de miért gondolja ezt a judaisztika tanára? Nemde, tudományának ítél oda olyan elsőbbséget, amellyel az csak szorosan vett szakterületén bír. A Bibliát nem egyetemei tanszékek számára írták, hanem liturgikus szándékkal, az Istentisztelet számára. Jó erre időnként emlékezni.

A Szerencsi Kistérség 18 polgármestere közös kiáltványban bírálta a régiókat valóban teljesen tönkretevő szociális és gyermekjóléti támogatások abszurd rendszerét.

-A szociális segély legmagasabb összege és a minimálbér közötti különbség a munka kerülésére ösztönöz.

-Keményen dolgozó szegény családok száz-kétszáz forint miatt csúsznak ki a szociális hálóból, míg akik szociálpolitikai támogatásokból élnek, százezrekhez jutnak munka nélkül.

-Az önkormányzatok óriási szociális kiadások miatt szinte már képtelenek ellátni alapfeladataikat. 

„Kire haragszom”?

Tovább figyelőzök. Nem újdonság, amit most újra észrevettem. Már egy ideje foglalkoztat. Figyeltem külföldön is meg itthon is ezt, és roppant érdekesnek találom. Utcán, közlekedési eszközökön, autóban, bárhol, ahol valamilyen szinten emberek közé megyünk, megtalálható ez a jelenség. Valamiféle maszkkal jelenünk meg. Ehhez jó a nőknél a smink, napszemüveg, a férfiaknál az utóbbi, s mindkét nemnél a „menő cuccok”. Sokszor azt érzem, hogy valamit követünk mindezzel. De az egész akkor lett érdekes számomra, amikor azt éreztem, hogy erőseknek akarjuk mutatni magunkat, vagy lehet, hogy jobb a negatív megfogalmazás, nem akarjuk mutatni gyenge- és gyengédségünket.

 Itt az ideje a jogos nemzeti önvédelemnek, mondta Gyurcsány Ferenc vasárnapi nyilatkozatában, melyben a meleg büszkeség napján történtekre reagált. Július 5-én, szombaton nagyszámú ellentüntető fejezte ki, igencsak hevesen, tiltakozását a Meleg Méltóság Menete elnevezésű felvonulás kapcsán. A kormányfő az Országház épülete előtt vasárnap délután tett sajtónyilatkozatában a szélsőségek, az indulatok, az intolerancia elleni jogos nemzeti önvédelmet sürgette. Ezt előmozdítandó kezdeményezte a Magyar Chartát, és gyűlést hirdetett szeptember 6-ára.

Ha most van időd megnézni az alábbi felvételt, a következő szempontot javaslom: "Mi az, amiért én hasonló módon oda tudnám tenni magam?"

Az ironman (vasember) próba három részből áll:
1. Úszás tengerben vagy tóban, 3800 m-es szakaszon;
2. 180 km-es kerékpározás;
3. Maratoni futás (42.5 km). 

Lehet, hogy bele kellene vágni? ...

Nem tudom, ismeritek-e a régi egyházi lózungot: extra ecclesiam nulla salus! Diadalmas formula, nem?! De vajon igaz? Szerencsére egyre kevesebben gondolják így – és ez így van az egyházon belül is! Tudtátok ezt, Kedves Ateisták (Agnosztikusok/ Keresők/Még-Csak-Nem-Is-Keresők stb.)? Én pl. nem szívesen tartoznék egy olyan egyházhoz, ami kárhoztatja a más vallások híveit, vagy a jó szándékú hitetleneket. Annak is örülök, hogy a protestánsokkal való vitán már rég túl vagyunk! Odaát úgyis találkozunk, nem?! Az elválasztó ideológiai stb. falak nem érnek az égig – ezt remélem!